Most egyetlen dologra kell törekedni, a veszély elhárítására és egyetlen módon lehet a közvetlen veszélyt elhárítani, tűzszünettel; "békét akarunk és tűzszünetet" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Belgrádban.
Nyugodt és alapos vizsgálatra van szükségünk a Przewodówban történt robbanások kapcsán - írta Orbán Viktor a Twitteren. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország szilárdan áll Lengyelország mellett.
A Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt Orbán Viktor miniszterelnök este 8 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Nagyon valószínű, hogy a Miniszterelnök Katonai Irodájának vezetőjeként folytatja karrierjét Maróth Gáspár, honvédelmi államtitkár, korábbi védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.
Update: másfél nappal cikkünk megjelenése után a kormány egyértelműen kijelentette, hogy nem kerül erre sor.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szavaiból derült ki, hol folytatja Palkovics László, a napokban lemondott technológiai és innovációs miniszter.
Hat hónappal ezelőtt, május 14-én iktatták be Magyarország köztársasági elnökévé Novák Katalint, első nőként hazánk történelmében. Szimbolikus üzenete van annak, hogy a nemzetközi porondon rendkívül aktív államfő elsősorban a nyugati szövetségesi rendszer (NATO, Európai Unió) tagállamaiba látogat el, és annak is, hogy hová vezetett első külföldi útja. Ezeken a helyszíneken minden alkalommal a béke fontosságát hangsúlyozza az orosz-ukrán háború tekintetében, ám a magyar kormánytól eltérő hangsúllyal és más üzenetek megfogalmazásával teszi azt. Közben pedig a fél év leforgása alatt volt több olyan hazai ügy is, amelyben egyértelműen kiderült saját álláspontja: gyorsított törvényhozások, alaptörvénymódosítás, kata-törvény, abortusz szabályok. Összefoglaljuk Novák Katalin első fél évét.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a Lengyel Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Mateusz Morawiecki kormányfőt és Lengyelország polgárait - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.
Németország világossá tette Magyarország számára, hogy nincs szürke zóna Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban - mondta Annalena Baerbock külügyminiszter csütörtökön Berlinben.
Csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az ukrajnai háborúra tekintettel - veszélyhelyzeti intézkedésként - a kormány az önkormányzati képviselő-testületekre bízza, hogy milyen időtartamban, illetve mértékben működtetik a közvilágítást, illetve a kapcsolódó rendeletalkotást - írja az Infostart. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletet Orbán Viktor látta el kézjegyével.
Érdekes véleménycikket közölt Paul Krugman neves amerikai közgazdász a New York Times hasábjain: szerinte „komoly veszélye” van annak, hogy ha fölényes győzelmet arat a Republikánus Párt a következő választásokon, az Egyesült Államok „olyanná válik, mint Orbán Viktor Magyarországa.”
Sauli Niinistö finn elnök szerdán Twitter-oldalán számolt be arról, hogy telefonon beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és számít arra, hogy Magyarország is jóváhagyja országa NATO-csatlakozását – írja a Reuters.
Miután pénteken reggel az árstopok kiterjesztése mellett arról is beszélt Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződés a tőzsdei árakhoz igazodik és a gázárak nagy esése után később újbóli emelkedés várható, megjelent ma a KSH Statisztikai Szemlében egy tanulmány „Az importföldgáz-árakról tényszerűen” címmel.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban belengette, hogy hamarosan újabb termékekre terjeszthetik ki az árstopokat. Vélhetően elsősorban élelmiszerekre utalt a kormányfő, azonban elemzők szerint inkább a jelenlegi hasonló intézkedések eltörlésén kellene gondolkodni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. A mai műsor első témája Orbán Viktor ma reggeli bejelentése lesz, miszerint még több termékre kiterjesztik az árstopokat azért, hogy 2023 végére 10% alá csökkenjen az infláció Magyarországon. Elemzők azt is felvetik, hogy a kiskereskedelmi szektor terheit a kormány azért növeli, hogy csökkenjen a szektorban működő cégek értéke. Azt ugyanis már korábban jelezték: szerencsésebbnek tartanák, ha magasabb lenne a hazai tulajdon részaránya ezen a piacon. Arról, hogy az eddigi árstop intézkedéseknek milyen hatásai voltak a gazdaságra, és hogy mit okozhat ezeknek a kiterjesztése, Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az MVM újításáról lesz szó, egy most elkészült fejlesztés ugyanis lehetőséget ad a lakosság számára a rezsiköltségek finomhangolására. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége.
Péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök szokásos rádióinterjúján vett részt a Kossuth Rádió "Jó Reggelt, Magyarország!" című műsorában. A beszélgetés során a magyar kormányfő bejelentette: az egy számjegyű infláció a cél, az árstopokat pedig kiterjesztik további termékekre. Megjegyezte továbbá, hogy az oroszok miatt összességében kevesebb gáz érkezik Európába, mint amennyit el szokott fogyasztani a közösség, de mindenki feltöltötte a gáztárolókat, így van elegendő gáz télre Európában.
Az a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre, tehát 10% alá, faragja az infláció ütemét, ezért a következő hetekben olyan döntéseket fog hozni, amelyekkel még több terméket lehet majd megvenni a boltokban árstop mellett – jelentette be a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor. Látható tehát, hogy a kormányzat részéről olyan intézkedések jönnek, amelyek mélyen beavatkoznak a gazdaságba. Ugyanakkor nem világos, hogy miért az árstop eszközét választják, hiszen egyes élelmiszerárak befagyasztásának érdemi kedvezőtlen hatásai vannak már ma is.
Egy nagy ívű, új energetikai együttműködés formálódik, amelyhez nekünk különös érdekünk tapad – közölte a miniszterelnök a csütörtöki magyar-georgiai csúcson.
A magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság kéréseit, de abból kell kiindulni, hogy mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd - mondta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely hétfőn jelent meg a Budapester Zeitung című német nyelvű lap hírportálján.
Kétféle gázársapka is jöhet, emellett a közös gázbeszerzés és a vészhelyzeti gázkisegítés alapszabályait is eldöntötték a tagállamok, továbbá egy portugál-spanyol-francia alku a mi régiónk gázellátását is javíthatja, és elvi síkon kinyitották az ajtót a vezetők azelőtt is, hogy akár új közös forrásokból is tompíthassák a tagállamok az energiaszámlákat – röviden így lehet összefoglalni az EU-csúcs első napjának főbb energiapiaci eredményeit magyar szempontból. Összességében a friss megállapodások növelhetik a magyar gázpiaci ellátásbiztonságot, de a végső szabályok még nem ismertek.